Keressen bizalommal: +36 70/458-2230

Teljes kivitelezés, felújítás

Bár a földelésnek szinte minden villamos szakágban, minden eszközben vitathatatlanul fontos szerepe van, mégis mostohagyerekként kezeljük: felületesen ismerjük, s néha úgy tűnik, csak a baj lenne vele. Talán segít eligazodni a kérdésben a következő cikk és pár tévhitet elsöpörni. Lássuk!

Néhány szó a földelésről

A különböző célú villamos hálózatok és rendszerek szinte mindegyikében szerepet kap a földelés, mint eljárás, de szinte minden esetben más a cél és más az eszköz.
Attól függően, hogy milyen rendszerben és milyen céllal alkalmazzuk, jelentős eltérések adódhatnak a földelések között.

I. A mindennapi gyakorlatban a következő rendeltetésű földelések a leggyakoribbak:

- üzemi földelések,
- érintésvédelmi (védő) földelések,
- villámvédelmi földelések,
- túlfeszültség-védelmi földelések,
- elektrosztatikai földelések,
- zavarvédelmi földelések,
- technikai földelések.

II. A földelési eljárások mindegyike két elemre támaszkodik:

1. A földelő hálózatra.
2. A földelőre.
Mindkettő kivitelét alapvetően meghatározza létesítési célja.

1. Az üzemi földelések célja az áramszolgáltató hálózatán belül a megfelelő üzemi viszonyok kialakítása és a hálózati feszültség földpotenciálhoz való rögzítése.
E földelések lehetnek
=> közvetlenek (merevek)
=> közvetettek, azaz megfelelően méretezett impedancián keresztül földeltek (hosszú földelés).
Hazánkban a kisfeszültségű fogyasztói hálózatok - néhány ritka kivételtől eltekintve - mereven földeltek, s az üzemi földelő (általában igen jó minőségű, kis ellenállású) a táptranszformátor csillagpontjánál helyezkedik el.

2. Az érintésvédelmi (védő) földelések célja a villamos fogyasztó-berendezések biztonságos használatának elősegítése.
A földelő ez esetben a fogyasztói csatlakozásnál helyezkedik el, és feladata egyfelől az ún. érintési feszültség megfelelő szintű korlátozása, másfelől a testzárlat adott időn belüli megszüntetése. (Ezek aránya az érintésvédelem módjától függ.)

3. A villámvédelmi földelések célja a villámhárító berendezést érő becsapás áramának a földbe való elvezetése
- minél rövidebb úton, minél kisebb veszélyt és potenciál-emelkedést okozva.
A túlfeszültség-védelmi földelések a villamos berendezést érő légköri vagy kapcsolási eredetű túlfeszültségek elleni védelmül szolgálnak, biztosítva a (kvázi) egyenpotenciálra hozás lehetőségét a tranziens túlfeszültségek időtartományában is.

4. Az elektrosztatikus földelés
Nagymértékben különbözik a többi földeléstől.
Speciális, paramétereiben az összes többi földeléstől eltérő.
Az elektrosztatikus eredetű túlfeszültségek és kisülések elleni földelés, amelyről elmondható, hogy feladatát szinte az összes egyéb célú földelő el tudja látni.

5. A zavarvédelmi földelések
Elsődleges célja a rendszerbe sugárzásos, vezetéses, induktív vagy kapacitív úton bejutó rádiófrekvenciás
- zavarjelek becsatolásának csökkentése,
- elvezetési lehetőségének javítása,
- ezáltal a zavart berendezés működőképességének megőrzése.
Idetartoznak a speciális érzékeny mérőeszközök nem érintésvédelmi célú földelései is.

6. A technikai földelések
Célja valamilyen, a fentiektől eltérő speciális cél elérése: ilyen lehet például az aktív korrózióvédelemhez tartozó földelés, a rádióadók földelése stb.
Sok esetben technikai földelőnek hívják a zavarvédelmi célból létrehozott földeléseket is.

A fenti felsorolás jól mutatja, hogy az energiarendszerektől az érzékeny elektronikus műszereken át az orvostechnikai készülékekig a - különböző célú - eltérő kivitelű földeléseket mindenhol megtaláljuk.

III. Földelési ellenállás

Felépítésük, hálózati kialakításuk rendkívül eltérő, azonban két fő vonásukban meglehetősen hasonlítanak egymásra:
1. A földelő hálózat vezetékrendszerének kialakításánál szinte mindig törekedni kell a legkisebb impedanciájú vezetékrendszer megvalósítására.
2. A földelők telepítésénél célként kell kitűzni a reálisan és gazdaságosan elérhető legkisebb szétterjedési ellenállást.
A földeléseket általában akkor tekintik hatékonynak, ha kicsi a szétterjedési ellenállásuk, illetve kicsi a földelési ellenállásuk.